Szokások

Halmajon járt a mikulás

Halmajon a Cigány Kisebbségi Önkormányzat minden évben karácsonyi rendezvényt tart. Gyerekek szÍnjátszással  elevenÍtik fel Jézus születését.

Meddig él és mennyit ér a cigánymuzsika?

ABAÚJ-ban, Hernádvécsén él még a hagyományos cigányzene, Ganyi Oszkár vezetésével. A zenekar négy éve „ált össze”, öt tagja van. A felvételen négy tag van jelen, a cimbalmos nem tudott eljönni. Ahogy a zenekar vezetője fogalmaz: ha ez így megy tovább, kihal a szép napokat, szép évszázadokat megért művészet. Pedig, valamikor régen, tudott erre a szép zenére vigadni a Magyar! Oszkár képzett zenész és érződik a hangszerével való barátság, szép tiszta hangok bújnak elő ujjai alól. Nagy örömmel fogadta, hogy végre megmutathatja, mit tud ő és zenekara. Fontosnak tartják, hogy megmaradjon az utókornak a cigánymuzsika, hiszen ez az, amire nem csak a cigányok lehetnek büszkék, hanem, a társadalom egésze, hiszen híre van a jó magyar cigány zenének.

Zenésznek lenni nem könnyű hivatás. Olyan emberek számára is elérhető azonban, akik valamilyen fogyatékosságban szenvednek. A zene gyakran gyógyít is. Aki nagyon jól zenél,  annak becsülete lesz.

A cicsero.net-re 2009.05.05.-én került fel a „Kossuth domb” Halmajon címû cikk. Ennek apropójaként mutatjuk be a szõlõ szüret és must készítés mesterségét, ahogy a cigányok látják. A munka gyümölcsének igen nagy értéke van

Újra Tomoron, a csereháti kistelepülésen, Szilvi néni konyhájában járunk.

Mai hagyományõrzõ cigány ételünk a „sült tyúkbél”, amit kedves szakácsunk mutat be nekünk.k. Ez az étel a második ínyencségünk, amelynek az

A népszokások a romáknál is nagyon fontosak. Karácsonykor itt van például a kántálás. Kisfilmünk is errõl szól.

Alsóvadász Miskolctól  25km-re helyezkedik el. Lakosa 1700 fõ, ebbõl 6-700 roma származású.
Alsóvadászon 1999-tõl egy kis roma szervezet mûködik. A Demokratikus Roma Szervezet vezetõi adományokból